Nemzetközi szinten is példátlan vizsgálat indult Szaúd-Arábiában: minden szóba jöhető helyszínen felmérik, hol termelhető a legtöbb energia széllel vagy nappal. Nagyban gondolkodnak: éves szinten tíz paksi erőműnek megfelelő kapacitással bővítenék a megújulóenergia-termelést.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
A napelemesek hullámvasútja, úgy tűnik, véget ér, de a szélenergiás áttörés a fordulat ellenére sem lesz, és velünk marad a legszennyezőbb erőmű is.
A korábban bejelentetthez képest valóban nagyobb kapacitású rendszereket is támogat majd az új lakossági napelemes-energiatárolós pályázattal a Napenergia Plusz Program.
Annyi új erőművi csatlakozási engedély áll sorban, hogy 3 év is eltelhet, mire az esetleges új szélenergiás beruházások is sorra kerülhetnek. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a parlament Gazdasági Bizottságában. A kormány nem táplál túlzott ambíciókat a szélenergiával kapcsolatban.
Honlap indult, ahol le tudja ellenőrizni, megnyílik-e újra a háztartási méretű napelemes kiserőművek hálózati betáplálásának lassan egy éve befagyasztott lehetősége. Ez azonban egyelőre csak elméletben nyugtathatja meg: a gyakorlatban majd csak jövő év elejétől táplálhatnak vissza a tavaly október után engedélyezett és telepített napelemes rendszerek.
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
A rugalmas visszatáplálást és a decentralizációt zászlójára tűző európai villanyáram-szabályozási reform új világot hoz a fogyasztók számára, akik ezzel fokozatosan maguk is termelővé válnának, miközben az árampiaci szolgáltatók szerepe is drasztikusan újraértelmeződik.
Ambíciózus célkitűzéseket tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács csütörtöki klímavédelmi megállapodása.
Megállapodást kötött egymással a romániai Hidroelectrica és az emirátusokbeli Masdar energetikai cég arról, hogy tengeri szélfarmokat és vízi napelemparkokat építsenek Romániában
Öt EU-tagállamban használnak csak kevesebb megújuló energiaforrást, mint Magyarországon – számolt be az Eurostat.
Japán jelenleg a világ ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, 2050-re viszont karbonsemlegesek lennének. Az ország fővárosában 2025-től már csak napelemekkel szerelt lakóházakat lehet építeni.
Vállalta a kormány hogy legkésőbb két év múlva kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. Emellett egy sor másik intézkedést is megígértek – a szélerőművek engedélyezésétől kezdve a megújulós ügyintézés felgyorsításáig –, hogy hozzájussunk 5,8 milliárd eurónyi uniós pénzhez. A megújulókkal kapcsolatos vállalásokból szemezgettünk.
A földgáz megemelkedett ára hatással van a fűtési szektorra, a villamosenergia-ágazat, a szén és a tűzifa drágulására is. Jó hír azonban, hogy ez ösztönzi a zöld átállást Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) éghajlatvédelem és energia programigazgatója szerint. Az EU-s energiahatékonysági célkitűzések előre mozdítják az épületenergetikai felújításokat, és Magyarországon is elindulhatnak a közeljövőben a lakásenergetikai felújítási pályázatok.
Az általános drágulás miatt már kevés a pályázat kiírásakor meghatározott 485 ezer forintos kilowattonkénti költség a napelemes ágazat szereplői szerint. A kivitelezők ráadásul nem tudják benyújtani a már telepített rendszerekre vonatkozó elszámolásokat, és nem tudják, mikor juthatnak pénzükhöz. A kivitelezőknek 90 milliárd forintja áll az eszközökben, sokan azonnal leállították a munkálatokat.
„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak.
A modern energetikai fejlesztések és a fenntarthatóság korában az építkezés vagy felújítás előtt már nem csak az anyagi lehetőségek határozzák meg azt, hogy milyen típusú ingatlant tervez(tet) magának az ember.
Egy új tanulmány szerint a magas épületekben, például felhőkarcolókban megtalálható felvonókat modern energiatárolókká lehetne alakítani.
Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.
